Hírek

Minden hír egy helyen

Hírek

Minden hír egy helyen

Tévhitek a haszonállattartással kapcsolatban

Figyelemmel kísérve elmúlt évek állatjólétet és állatvédelmet érintő kérdéseit és a törvénybe iktatott szabályozásokat, jól láthatóan korszakváltás zajlik, mégpedig a humánus állattartás irányába. Sokan szívesen vásárolják azon gyártók termékeit, akiknek kiemelten fontos az állatjólét és az állatvédelem. Érdemes elsőkörben elkülöníteni az ehhez kapcsolódó fogalmakat, melyek a ’60-as évek közepétől kezdtek kialakulni.

  • Az állatvédelem: az állatvédelem minden állat irányába megköveteli a megfelelő bánásmódot, tiltja a velük szembeni kártékonynak minősülő emberi magatartást, agresszív cselekedetet. Gyakorlati tevékenység, amely az ember felelősség és kötelességérzetéből fakad.
  • Az állatjólét: az állatjólét fogalma az állatvédelemmel szorosan összekapcsolódik. Ezek a követelmények vonatkoznak a magánszemélyekre és a civil szervezetekre, állami szervekre egyaránt. Tartási körülmények összességét jelenti. Az adott állatfaj szükségleteinek és igényeinek kielégítése, optimális körülmények között tartása, például a megfelelő táplálék, folyadék, mozgástér és pihenés biztosítása. Minden lehetőséget meg kell adni az állat számára, hogy természetes viselkedését kifejezhesse.
  • Az állatbántalmazás: az állatokkal szembeni kegyetlenség több különböző féleképpen valósulhat meg. Nem pusztán szándékos erőszakos cselekedeteket sorolhatunk ide, hanem a gondatlanságot, egészséges környezet biztosításának elmulasztását, pszichológiai károkozást, terror, kín vagy kényszer formájában.
  • Ezek a fogalmak nemcsak létrejöttek, de folyamatosan fejlődtek és fejlődnek a mai napig. Tehát ha állatjólétről beszélünk, nem tekinthető ez sem befejezett fogalomnak, hiszen a tudomány előrehaladtával egyre mélyebbre ásunk, és egyre több mindent tudunk meg az állatok szükségeleiről, és egyre magasabb színvonalon tudjuk azokat kielégíteni.

Tegyünk rendbe néhány tévhitet:

A szabadtartásról:

A Kométa 2022 márciusában végzett felmérésében az a válaszadók közel háromnegyede (73%) szerint az állatjólétet csak szabadtartású rendszerekben lehet fenntartani, sőt, tízből több mint 9-en (92%) gondolják úgy, hogy az állatjólét az, hogyha az állatokat nem zárjuk ólakba, ketrecekbe. A szabad szó valóban nagyon pozitívan hangzik, remekül illik egy szövegkörnyezetbe az „állatjólét” és „állatvédelem” és a „természet” szavakkal, de sajnos sokan nem sejtik, hogy ez a fajta tartási mód ugyanúgy vezethet stresszhez, sőt, az állat pusztulásához is. Az efféle módon tartott állatok igényesek: a szélsőséges időjárás, a ragadozók és paraziták mind veszélyforrásként leselkednek rájuk. Éppen ezért minél nagyobb egy gazdálkodás, annál nehezebben tud megfelelni a szigorú kritériumoknak és magas beruházási költségeknek.

Az antibiotikum kérdés:

A fent említett felmérés során szinte az összes válaszadó (96%) szerint az állatjólét azt jelenti, hogy az állat egészséges, jól táplált, és nem érez fájdalmat, félelmet, szorongást. 94 százalék vallja, hogy az állatjólét része a kíméletes bánásmód és a humánus vágás. Ugyanakkor ennek ellentmond, hogy a válaszadók 84%-a szerint az az állatjólét, ha az állatok nem kapnak antibiotikumot. Az antibiotikum szóhoz sokszor negatív képzettársítások kapcsolódnak, nem véletlenül, ugyanis az állat húsa, illetve annak trágyájával gondozott növényelfogyasztásával az emberi szervezetbe kerülő antibiotikum számunkra veszélyforrást jelenthet. Ugyanakkor továbbra is számon tarthatóak azok az esetek, amikor szükség van az antibiotikum használatára, éppen állatvédelmi, állatjóléti okokból. Hiszen a beteg állat nemcsak szenved, de a többit is megfertőzheti. 2023. január 28-ától az antibiotikum-felhasználásra vonatkozó adatokat az élelmiszertermelő állatok esetében havonta kell benyújtaniuk az állatorvosoknak.

Az intézkedések fokozták az antibiotikum helyettesítő szerek bevezetésére való igényt. Ezek a hatóanyagok immunerősítő, egészségmegőrző, emésztést segítő, antibakteriális hatású, esetenként növényi kivonatok.

Összességében kijelenthető, hogy napjaink populáris témakörébe tartozik az antibiotikum használat és a szabadtartás a haszonállatok körében. Ugyanakkor az iparági kommunikációnak nem szabad szélsőséges és következetlen irányokba elmozdulnia, mert az gyakran félrevezetheti a fogyasztókat.

Források:

  1. https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/allattartas-allatjolet-hogyan-ereznek-az-allatok-felmeres.752120.html
  2. https://xforest.hu/allatvedelem/
  3. https://elelmiszerlanc.kormany.hu/av-fogalmak
  4. https://hun.koshachek.com/articles/az-allatbantalmazas-tipusai-egyszeru.html
  5. https://www.agrarszektor.hu/allat/ketyeg-az-ora-ezt-minden-allatorvosnak-el-kell-inteznie-marcius-kozepeig.36377.html
  6. https://univet.hu/hu/kutatas/temak/antibiotikum-helyettesites-lehetosegei-haszonallatokban-uj-perspektivak-a-takarmany-kiegeszitok-alkalmazasaban/
  7. https://www.agronaplo.hu/hirek/ketreces-melyalmos-es-szabadtartas-honnan-jon-a-tojas
ÚLTIMOS ARTÍCULOS
suscríbete a nuestra newsletter

    Follow us on our social networks

    RRSS  Interovic

    RRSS Provacuno

    European
    Animal Welfare