Donald Broom (2005) vezető állatjóléti kutató szerint a stresszt úgy határozhatjuk meg, mint a környezet által kiváltott ingerek és érzelmek hatását az állatok idegrendszerére, valamint endokrin-, keringési és emésztőrendszerére, mely egy mérhető válaszreakció.
Egy negatív ingernek az állatra gyakorolt következményei nemcsak magától az ingertől függenek, hanem attól is, hogy az állat mennyire képes ahhoz alkalmazkodni. A stresszhatást kiváltó okok összefügésbe hozhatók az állat lakhelyével, táplálékával, meglévő betegségeivel, a fajtársaival való kapcsolattartás lehetőségével, vagy épp a gondozóival való kapcsolatával.
Bebizonyosodott, hogy a jó felszereltség, a teljes és kiegyensúlyozott értend, a betegségek megelőzésére irányuló biológiai biztonsági intézkedések, a természetes viselkedés kifejezésének lehetőségét biztosító tartási feltételek, és a megfelelő emberi gondoskodás minimalizálja az állatok által elszenvedett stresszt.
A stressz tehát egy olyan tudományosan megalapozott, mérhető paraméter, amely az állatjólét nagyban meghatározza.
A szakképzett vezetőség, az állatjólét biztosításának kulcsa
A stressz nem pusztán érzelmileg hat az állatokra, de hosszútávon befolyással lehet az állatok érzékenységére vagy a fertőző betegségekre való hajlamára. Éppen ezért, a születéstől kezdve már a tenyésztési folyamat során olyan körülményekre van szükség, amelyek lehetővé teszik az állat lehető legoptimálisabb fejlődését, kezdve azzal, hogy az eszközök az állatok minden életszakaszában felmerülő szükséglethez igazodnak; az egyes életszakaszok élettani állapotához megfelelően igazított takarmányozástól kezdve a vakcinázásig, betegségmegelőzési programokig. Mindemellett az állatjóléti képzésben részt vett üzemeltetők biztosítják, hogy a haszonállatok kevesebb stresszt szenvedjenek el, mint a vadon élő állatok.
Például, a munkavállalók képzésének része az is, hogy hogyan kell az állathoz szólniuk, valamint, hogy lassan kell velük bánni, lágy hangon és soha nem hirtelen. A tanulmányokból kiderül számunkra, hogy ezek az irányelvek javítanak a stresszes körülményeken.
A Bécsi Egyetemnek a Frontier in Psychology folyóiratban megjelent tanulmánya konkrétan még azt is kimondottan hangsúlyozza, hogy az állatokkal való kapcsolatunk kevésbé lesz pozitív, hogyha a kiadott hangok mesterségesek, azaz mikrofonból beszélnek hozzájuk.
A további bánásmódra vonatkozó, javasolt irányelvek az állatok szállítására vonatkoznak A szállítás egy lassabb folyamat, nem szabad, hogy kapkodva történjen, közben biztosítva a szükséges helyet, magas hőmérséklet esetén pedig a mozgástól való tartózkodást.
Legfontosabb szempont a termelési folyamat során az állatok, illetve gazdák munkájának tiszteletben tartása, akik életüket is feláldoznák az állataikért.
A tenyésztési folyamat során számos tényezőt kell figyelembe venni, például azt, hogy minden kérődzőnek van egy személyes tere, mely nagy mértékben függ az állat természetétől, illetve kezelhetőségétől. Ennek a “biztonsági zónának” az ismerete hasznos lehet a számunkra, mert így megismerhetjük, hogy az állat hogyan mozog azok között az elemek között, ahol komfortosan érzi magát és nem szenved.
A biztonsági zóna az az állat körüli terület, melyben az állat képes ellazulni.
A szelídebb kérődző állatoknak nincs szükségük erre a speciális zónára, viszont akik nem olyan szelídek, azoknak igen, melynek segítségével csökkenthetik, elkerülhetik a fáradtságot, a stresszt, vagy akár a kettő ötvözetét.
Klímaváltozás, a fő ellenségünk
Habár sok olyan szarvasmarha-, juh-, és kecskefajta létezik, melyek alkalmazkodnak a környezethez, illetve ellenálnak a környezeti viszonyok változásaival szemben, a stresszt leginkább befolyásoló szempontok egyike a hőmérséklet.
Az egyre változékonyabb éghajlati feltételekhez való alkalmazkodás miatt a gazdaságok olyan szellőzőrendszereket vezettek be, melyek több tényezőt is képesek szabályozni, mint a páratartalom, a hőérzet, vagy akár az állatok fekhelyéül szolgáló alom. Így lehetővé teszik az állatok számára, hogy bármikor alkalmazkodni tudjanak a hőmérsékleti viszonyokhoz.
Példának okáért, a víz az állatok számára a nyári hónapokban nélkülözhetetlenül fontos, csakúgy, mint hogy olyan helyet találjanak maguknak, amelyek elegendő árnyékot, levegőt és tágas teret biztosítanak nekik.
