Noha egyesek azt gondolhatják, hogy az állatjólét valami újkeletű dolog, valójában semmi sem állhatna távolabb az igazságtól. Az ember legalább olyan régóta aggódik az állatok egészségéért és jólétéért, amióta maga az állattenyésztés létezik, amely az ősember neolitikus korának idejére, bő 10 000 évvel ezelőttre nyúlik vissza.
Az ember a haszonállatokkal való kapcsolatának kezdete óta védelmezi őket és gondoskodik róluk. Ami azt illeti, bizonyos szempontból azt tette lehetővé a különböző fajok háziasítását, hogy az ősember védelmet nyújtott és gondoskodott róluk, máskülönben az állatok nem maradtak volna az emberrel, hiszen akkoriban nem volt mód az elkülönítésükre, olyan eszközök segítségével, mint például a drótkerítés vagy épp a ketrec.
Napjainkban az állattenyésztés elengedhetetlen ahhoz, hogy magas biológiai értékű és nagy tápanyagsűrűségű élelmiszereket, a természetes fehérjeforrásokat, valamint alapvető vitaminokat és ásványi anyagokat tudjuk biztosítani az ember számára. Figyelembe véve az érzéseinket és az állatok megóvása iránti elköteleződésünket, létezik egy vitathatatlan alapigazság: az, hogy törődünk az állatokkal és biztosítjuk számukra azt, hogy ne betegedjenek meg, elősegíti az empátiát, az együttérzést és az emberi felelősségvállalást, így saját jólétünket is erősítjük. Éppen ezért, azon a személyi fejlődésen belül, amelyet az állatok biztosítanak a számunkra, fontos, hogy legyenek olyan gazdák, akik törődnek a kérődző állatok jólétével és egészségi állapotával.
A fentiek értelmében az állatjóléti tanúsítványok a gazdaságokban az állatjólét és -egészségügy tudományos és empirikus kritériumain alapuló, protokollizált rendszer létrehozásának alapeszközeivé váltak, amin például a Provacuno, az Interovic és a JTT is dolgozik. Egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi a gazdaság teljesítményének folyamatos ellenőrzését, mérhető, számszerűsíthető és nyomon követhető paraméterek alapján, nemcsak az azonnali, hanem halmozott történeti adatok beszerzése során is, amely minden szempontból folyamatos fejlődést tesz lehetővé állatjólét és -egészségügy szempontjából.
Állati gépek (Animal Machines): a könyv, amely mindent megváltoztatott.
Ahogy már említettük, az állatjólét az állattenyésztés kezdete óta fennálló, az ember életét végig kísérő probléma, de volt a történelemben egy olyan fordulópont, amely lehetővé tette, hogy az állatjólétet tudományosan megalapozott paraméterekre építsék.
Természetesen Ruth Harrisonról beszélünk, aki 1964-ben adta ki az Animal Machines (Állati gépek) című könyvét, melyben elítéli bizonyos egyesült királyságbeli gazdaságok állattenyésztésének akkori körülményeit. Kiadványa olyan hatást gyakorolt a brit társadalomra, hogy a Parlament létrehozta a Brambell-bizottságot, és néhány hónappal később, 1965-ben ez a bizottság állította fel azt az 5 minimális szabadságjogot, amely minden állatra vonatkozik: hogy meg tudjon fordulni, önmagáról gondoskodni, felállhasson, lefeküdhessen és kinyújtóztathassa végtagjait.
Az így felálállított követelményekből jött létre a Haszonállatvédelmi Tanács által 1993-ban megfogalmazott 5 szabadság alapelve, melyeket a következőképpen határoztak meg:
– Az állat mentesül az éhség, alultápláltság, szomjúság alól, mert tiszta ivóvízhez jut és szükségleteinek megfelelő takarmányt kap.
– Az állat mentesül a fizikai vagy hőstressz alól, mert megfelelő környezetet biztosítanak neki, ideértve az időjárás viszontagságai ellen nyújtó menedéket, kényelmes, jó vízelvezető, tiszta pihenőhelyet, elegendő mozgásteret a fekvéshez, felálláshoz.
– Az állat mentesül a fájdalom, sérülések és betegségek alól a megfelelő megelőzésnek és/vagy gyors diagnózisnak és kezelésnek köszönhetően.
– Az állatnak lehetősége adódik a természetes viselkedés megélésére, mert biztosított a számára szükséges tér és megfelelő felszerelés, együtt tartózkodása fajtársaival és más egyedekkel.
– Az állat nem él át félelmet, rettegést, szorongást, mert a szükséges feltételeket garantáltak ahhoz, hogy ne érhesse őket mentális stressz. Mentesülnek az agressziótól, rossz bánásmódtól, veszélyes helyzetektől vagy kényelmetlenségtől. Nem érheti őket ütés vagy fenyegetés.
Az állatjóléttel kapcsolatos aggodalmak azóta már túlmutatnak magának a gazdaságnak a határain. Jelenleg az Állategészségügyi Világszervezet (OIE, egy kormányközi szervezet, amelyet 1924-ben nemzetközi megállapodással hoztak létre, hogy garantálja az állategészségügy és az állatjólét fejlesztését) létrehozta a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexét (Terrestrial Animal Code), amely lehetővé teszi a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagállamai számára, hogy nemzetközi jogszabályaikat összhangba hozhassák ezzel a kérdéssel.
Az Interovic, a Provacuno és a JTT részéről őszinte elismeréssel tisztelgünk ennek a nagyszerű nőnek a munkája előtt, aki nélkül ma nem rendelkezhetnénk gazdaságunk mindennapi fejlesztéséhez szükséges eszközökkel. Ezért mondjuk, hogy az állatjólétet Ruth Harrison nevével fémjelezzük.
