Korábbi bejegyzésünkben már említettük, hogy Ruth Harrison elismerésre méltó munkája volt a kiváltó ok, amely képes volt mozgósítani a társadalmat, így ma már biztosak lehetünk abban, hogy az állatjólét egy empirikus tudományág, amely tudományos, mérhető és nyomon követhető kritériumokon alapul azért, hogy eredményessége ellenőrizhető legyen, valamint biztosítsa gazdaságaink folyamatos fejlődését.
Azóta, hogy az Egészségügyi Világszervezet közzétette a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexét, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagországai össze tudják hangolni nemzeti állatjóléti jogszabályaikat. A haladás e téren exponenciális növekedést mutat. Ez a fejlődés lehetővé tette azoknak a cselekvési területeknek a meghatározását, amelyek valóban garantálják az állatok jólétét és egészségét. Ezeket helyes gyakorlati kódexekké és különböző szabályozásokká alakítják át, így biztosítani tudják a megfelelő szabályozási és jogi keretet.
Azon szempontok között, amelyek kulcsfontosságúak a valódi és hiteles állatjólét garantálásához, szeretnénk kiemelni az állatokkal (az életük különböző szakaszaiban) kapcsolatba kerülő személyzet rendszeres képzését, amely lehetővé teszi azt, hogy állandó és folyamatos képzésekben, újrahasznosításban szakképzett személyzetté váljon.
Spanyolország a 348/2000. számú királyi rendelete a tenyészállatok védelméről szóló, tenyésztési feltételekre vonatkozó iránymutatások egyik alapvető szempontjaként tartalmazza a képzést. Szó szerint megköveteli az „Kompetens és megfelelő személyzetet az állattenyésztéshez”.
Ahhoz, hogy garantálhassuk az állatjólétet, először egy sor követelmény és paraméter teljesüléséről kell gondoskodni, amelyeket megfelelő módszerekkel mérni és számszerűsíteni kell, így logikusnak hangzik az a gondolat, hogy a személyzet képzése elengedhetetlen egy gazdaság irányításához.
A képzések fontossága a zoonózisok elkerülése érdekében.
Ez is nagyon fontos, mert a megfelelő gazdálkodás nemcsak az állatok egészségét biztosítja (ami az azonnal megnövekedett termelésben, magasabb termékminőségben és alacsonyabb költségekben mutatkozik meg), hanem valami ennél is fontosabbat. Ugyanis, ha megfelelően irányítjuk a gazdaságot, azzal megelőzhető és elkerülhető annak eshetősége, hogy az állatok betegségei emberre terjedjenek át.
Ennek következtében jött lére, a Farm Egészségügyi és Biológiai Biztonsági Program, amely az állatok iránti európai elkötelezettség eredménye. Ez egy olyan program, amely minimalizálja annak lehetőségét, hogy bármilyen külső kórokozó bejusson a gazdaság területére. Egyúttal azt is garantálja, hogy a gazdaságon kívülre sem kerülhet át semmi, így elkerülhető a zoonózis vagy épp a gerinces állatok betegségeinek emberre való átvitele.
A teljes körű garancia érdekében ez a program nem csak magának az állatgazdálkodásnak a belső szempontjait veszi figyelembe, hanem a gazdaság fizikai elhelyezkedésének alapvető tényezőit (fizikai biológiai biztonság), valamint magának a gazdaságnak a tervezésével kapcsolatos szempontjait is (strukturális biológiai biztonság).
Tekintettel arra, hogy ezek a kitételek mind speciális képzéseket igényelnek, a személyzet képzettsége és alkalmassága alapvető követelménynek bizonyul, amelynek bizonyíthatónak kell lennie.
Állatjóléti bizonyítványok és a személyzet képzése.
Az Interovic, a Provacuno és a JTT állatjóléti bizonyítványai esetében a személyzet képzése az egyik legalapvetőbb szempont, amelyet nemcsak lelkiismeretesen kell végezni, de időszakosan megismételni, valamint harmadik fél által is bemutatásra kell, hogy kerüljön. Emiatt a képzés a kérődzők szükségleteinek elemzésén és folyamatos megfigyelésen alapuló tudományos vizsgálatok eredményeire épül, amelyek e fajok sajátos és alapvető szükségleteit életük minden egyes pillanatában meghatározzák.
Mindezeken túl, a tanúsítványok azt is megkövetelik, hogy a mezőgazdasági üzemek üzemeltetőinek folyamatos képzése biztonsági kritériumokon és védelmi intézkedéseken menjen keresztül, amelyek számos szempontot figyelembe vesznek, mint például:
1) Az állatok és a szerszámok körültekintő kezelése.
2) Ismerniük kell a munkájuk során gondozott állatok agresszivitásának a mértékét.
3) Az állatok megfékezése és visszatartása, hogy ne szenvedjenek el sérülést.
4) Az állatok szállítása, mozgatása lehetőség szerint elsőre sikeresen, és a lehető legkisebb stresszhatással járjon együtt.
5) A szarvasmarhát oldalirányban kell vezetni az csordához képest.
6) Birtokunkban legyen a szükséges védőfelszerelés.
7) Az állat napközbeni kezelésnek elkerülése.
8) El kell kerülni a kezelést a legmelegebb órákban, illetve a magas hőmérsékletű napokon.
9) Meg kell előzni a zoonózisal való megfertőződést:
- A személyes higiénia: fedje le a sebeket vagy sérüléseket.
- A veszélyeztetett munkavállalók vakcinázása.
- Létesítmények takarítása, fertőtlenítése.
- Kártevők és vírushordozók elleni védekezés.
- Beteg állatok elkülönítése.
10) Elkerülni a kémiai és fizikai kockázatokat (trauma) és a környezetszennyezést. Megfelelő védőfelszerelést kell használni, például maszkot. A trágya és hígtrágya kezelését meg kell tanulni, a gázkibocsátás elkerülése érdekében védőfelszereléssel kell védekezni.
Ezért az Interovic, a Provacuno és a JTT állatjóléti bizonyítványai nem csak a jogszabályi követelményekkel törődnek, hanem a képzéssel, és azon belül is a kérődző állatokkal való bánásmódra vonatkozó speciális képzést helyezik a középpontba, ezzel garantálva a személyzet teljeskörű specializálódását.
