Az aszály az állatokat sem kíméli

Már a 2021-es év is igen száraznak bizonyult, de miután tovább folytatódott a csapadékszegény időjárás, hazánkban aszály alakult ki, mely legsúlyosabban az Alföldet érinti.

Balázs Nóra, a Pély-Tiszatáj Agrár Zrt. igazgatóságának elnöke, kijelentette, hogy habár évtizedek óta dolgozik a mezőgazdaságban, még nem találkozott ilyen súlyos helyzettel. Az aszály minden növénykultúrát egyszerre érint, egyik sem tudja úgy kipótolni a másikat, mint a korábbi években. Súlyos takarmányhiánnyal küzd a magyar gazdaság: gyenge gabonatermés, gyenge alomszalma, a kukoricákon nincs cső, beszűkültek a legeltetési lehetőségek. Az állatok is szenvednek a hőségtől, körülményeik javítása, a párásítás plusz kiadást jelent. A kánikula alapjaiban véve csökkenti egy állat tejhozamát, a kevesebb és gyengébb takarmány miatt pedig még kevesebb tejet adnak. Elkerülhetetlen, hogy mindez tejtermékek és a hús árában ne mutatkozzék meg.

Növekszik a kereslet, mégis csökken az élő-bárányexport

Az elmúlt 5 évet tekintve a juhágazat számára hasznosítható területek mintegy 100 ezer hektárral estek vissza 450 ezer hektárra. Az aszályos időjárásnak köszönhetően most a legelőterület még inkább lecsökkent. Az év ezen időszakában szokás a következő évben felhasználandó takarmánykészleteket begyűjteni, de az ország keleti részében ez nagyon csekély mennyiséget jelent, amihez a gazdák igen borsos áron juthatnak hozzá, ez pedig tovább drágítja az ágazatot.

A gazdák nemcsak az aszály, de az energiaárak növekedése miatt is olyan többletköltségekkel néznek szembe, amelyet az európai bárányok iránt megnövekedett kereslet és az emelkedett értékesítési áraik együttesen sem képesek kompenzálni. Az ágazatban kialakult munkaerőhiány szintén nem kedvez a fejlődésnek, viszont több tényező is növeli az európai bárányok iránti igényt. Egyrészt a Brexit óta jelentősen kevesebb brit bárány érkezik az Európai Unióba, valamint alapjaiban véve is csökkent a nem importból származó európai juhállomány. Harmadrészt a kínaiak többletigénye a juhhús iránt azt eredményezni, hogy kevesebb jut Európának az új-zélandi és az ausztrál áruból. Mindezek okán egy körülbelül 12 százalékos piaci vákuum keletkezett a kontinensen.

Dr. Kukovics Sándor, a Juh és Kecske Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint Magyarország élőbárány-exportjának mennyisége 15 százalékkal 4 ezer tonnára csökkent, míg értéke 6 százalékkal 7 milliárd forintra nőtt 2022 január-májusában az előző év hasonló időszakához képest.

Az ágazat teljesítményét visszafogja az is, hogy a bárányhús fogyasztása Magyarországon viszonylag csekély. A Magyarországon tenyésztett bárányok mintegy 10-15 százalékát értékesítik csak belföldön.

Összefognak gazdák a túlélés reményében

Szendrei László megyei agrárkamarai elnök a Heol-nak arról nyilatkozott, hogy a kamara nagyszabású akciót indított Heves megye állattenyésztőinek megsegítésére azzal, hogy segítséget kér a csapadékban bővebb Dunántúli gazdák bevonásával. Felmérték melyik állattartónak miből mennyi az igénye, a dunántúliak pedig visszajelzéseket küldenek, ki, miből mennyit tudj felajánlani. A szállítás úgy tűnt, megduplázza az árakat, viszont erre is készülőben van egy tervezet, amivel minimalizálni lehet majd a szállítási költségeket.

Jelen helyzetben elengedhetetlen a megfelelő vízgazdálkodás. Nagy István agrárminiszter szerint a termésbiztonság érdekét szolgáló öntözést célzó beruházások költségességét úgy tudják a leghatékonyabban kiküszöbölni a gazdák, ha a termelők közösségekbe szerveződnek, és csoportosulásként indítják el a beruházásokat, mert így fajlagosan olcsóbban és hatékonyabban tudnak öntözni. A folyamat már elindult, 118 ilyen öntözési közösségről tudunk az országban, és jelenleg is további benyújtott kérelmeket vizsgálnak.

Az agrárium megsegítése

Hazánkat történelmi aszálykár sújtja. Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs az agrárium megsegítésére 5 pontból álló, azonnali intézkedések bevezetését javasolja:

A kormány hitelmoratóriumot rendel el 2022 szeptemberétől 2023 év végéig a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszköz hiteleire. A gazdák dönthetnek arról, hogy élnek-e a lehetőséggel.
A bajba jutott állattartók számára 3 milliárd forint összegű takarmányszállítási támogatási keretet biztosítanak.
A mezőgazdasági területek öntözését kiszolgáló állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást adnak.
A termelők rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket újból benyújthatják, és az igényeket a hatóság automatikusan engedélyezni fogja.
Felgyorsítják a biztosítók az aszálykárok felmérésére és az aszálykárokra megítélt összegek kifizetésére vonatkozó eljárását. Ennek értelmében a biztosítóknak az aszálykár bejelentésétől számítva 14 nap alatt folyósítaniuk kell a gazdálkodók részére a megítélt összeget.