Mi történik, ha egy állatot antibiotikummal kezelnek?

Állatok kapják, végül az emberre veszélyes

Az antibiotikumok használata az állatállományban olyannyira széleskörű, hogy – dacára a számos bevezetett korlátozásnak – becslések szerint még ma is a világ összes antibiotikumának csupán egyharmad részét kapja meg az ember, kétharmad részét pedig állatok testébe juttatják.

Ezeket az anyagokat nem pusztán az állatok megbetegedésének megelőzésére, gyógyítására használták, hanem hozamfokozás, hús-, tej- és tojástermelés serkentése céljából. Intenzíven használták őket sertés-és baromfiágazatban. Korábban a szarvasmarhák növekedését próbálták meg serkenteni antibiotikum készítményekkel, mely az Európai Unió országaiban 2006 óta tilos, de a világ számos más részén még a mai napig legális módszer.

Nem pusztán az állatok számára nem etikus ez a cselekedet, de a mezőgazdaságban használt antibiotikumok az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával az emberi szervezetbe kerülve hozzájárulnak az antibiotikum-rezisztencia kialakulásához, így a humán egészségügyben számunkra kifejlesztett antibiotikumok hatását gyengítik.

A fent említett készítmények abszorpciója az állatok szervezetében sajnos nem teljes: nem mindig képesek lebomlani úgy, hogy a vizeletben vagy a bélsárban ne maradjon belőlük jelentős mennyiségben, amely aztán a trágyába kerül, melyet aztán világszerte használnak talajminőség javítása céljából, ökológiai és fenntartható gazdálkodásban egyaránt. Hosszú ideig képesek fennmaradni a növényzetben, melyet az antibiotikumot és gyógyszereket tartalmazó vízzel és trágyával gondoztak. Az emberi szervezetbe kerülve, azok felhalmozódása a humán egészségügy számára ismeretlen kockázatot jelent.

2016 májusában egy amerikai nő testében egy olyan multirezisztens szuperbaktériumot fedeztek fel, amely ellenáll a különböző gyógyszeres kezeléseknek. A nő testébe kerülő, hasmenést okozó E. coli baktérium állati eredetű, amely már az emberi szervezetbe jutás előtt ellenálló volt az számunkra készített antibiotikumokkal szemben. Az Agrárágazat.hu 2022 májusában publikált cikke szerin 2050-re a multirezisztens baktériumok okozta megbetegedések vezető halálokká válhatnak.

A „One Health” kezdeményezés kimondja: Az ember, az állat és a környezet egészsége tulajdonképpen egy. A kezdeményezés célja 2030-ra az antibiotikum-felhasználás felére csökkentése.

Stresszelnek az állatok

Nem titok, hogy bizonyos antibiotikumokkal próbálják megőrizni az olyan állatok egészségét, melyeknél a magas stresszszint vált ki bizonyos betegségeket. Több kutatás igazolja, hogy nem az efféle prevenció, hanem a nyugodt környezet és a jólétalapú tartástechnológia jelentené a megoldást. Segítségül szolgálhatnak antibakteriális, bélegészség-javító hatású takarmányok és takarmánykiegészítők.

Legfrissebb intézkedések

A már eddig hozott intézkedéseknek köszönhetően 2011 és 2018 között harmadával csökkent Európában a haszonállatok kezelésére szolgáló antibiotikumok értékesítése. Az intézkedések sora azonban nem áll meg.

2022. január 8-tól az állatorvosnak havi szinten kell új jelentéssel szolgálniuk arról, hogy milyen antibiotikumokkal kezelték az élelmiszertermelés céljából tartott haszonállatokat. A készítmények forgalmazásáról minden év márciusáig éves jelentéssel kell szolgálniuk. Ezt a bejelentést Nébih által működtetett Ügyfélprofil Rendszeren keresztül kell megtenniük. Két éven belül, 2024-től életbe lép az uniós adatszolgáltatási kötelezettség, a már most benyújtott jelentések pedig ennek előszobájaként szolgálnak. Ezek az intézkedések hozzájárulnak az antimikrobiális-rezisztencia (AMR) illetve a köz-és állategészségügy védelméhez.

Azon állatorvosoknak, akik nagy létszámú állattartó terepet szolgálnak, kötelező jelleggel ki kell dolgoznia egy antibiotikumfelhasználási-csökkentési tervet az adott telep számára. A NÉBIH ennek elkészítéséhez segítségül antibiotikum-kezelés minimumkövetelményeiről szóló útmutatót tesz közzé honlapján. A terv végrehajtását minden esetben állatorvos kell, hogy felügyelje. Az eljárás 2022. január 28-tól hatályos.

2024. január 1-től bármely vényt, amely olyan készítményről szól, melyben antibiotikum hatóanyagtartalom van, olyan állatorvos adhat ki, aki erről hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik. ezt a bizonyítványt egy szakirányú képzés elvégzése esetén kaphatja meg az állatorvos, melyet 5 évente egy újabb képzésen való részvétellel megújíthat, különben a bizonyítvány érvényességét veszti.